Na, mármost először is: Egy bizonyos embertípusra (könnyen befolyásolható, irracionális, műveletlen, túlkoros és helyenként kisiklott életű, vagy csak olyan családba születő...) nézve igen offezívnek ható írások lesznek itt 'publikálva' (mert lehet a kutya sem fogja olvasni :D ), szóval előre is szeretném leszögezni, hogy nem az amúgy is szégyenletesen megromlott világunkban fellelhető megannyi ellentétet szeretném kiélezni, mindössze (jó)pár több évszázada (évezrede) fennálló, és így értelemszerűen hatalmas befolyással bíró, általam igen erősen tagadott és 'hazugságnak' titulált 'jelenségről' futtatnám az eszméimet...
Akinek nem tetszik annak csak annyit javaslok, hogy elég nagy hálót képez a világ körül az internet és elég sokan akadtak fenn rajta szóval baszogassanak más hülyét, ne engem, az esetlegesen őket ért sérelmek miatt.
Fontosnak tartom első posztomban, hogy bocsánatot kérjek igen kifogásolható helyesírásom, és sokak által bírált fogalmazóképességem miatt... habár titkon remélem, hogy egy-két ember arcára azért mosolyt csal ez a személyes 'defektusnak' titulált 'képesség'. Továbbá mint már feltűnhetett hihetetlenül tisztelt olvasómnak, a többsoros mondatokkal való fogalmazás élvezetét sem vetem meg, bár ez minden bizonnyal a túlkombinált, néhol-néhol irodalmi értékeket is képviselő (?) írásmódomból adódik...
A blog végülis a vallások (főleg a keresztény és annak extrái) befolyását, értelmét, tagadását, hivatott bemutatni, leginkább a logika eszközével és történelmi példákkal... Gyakori iróniáimat remélem érteni és értékelni fogja a nagyérdemű, és a társadalom kritikám által felétek dobott inget csak akkor veszitek fel ha az a tiétek...
Ugyanakkor lehet, hogy igen sajátos életfilozófiám ömlengésébe torkollik majd helyenként, de ezt nézzétek el nekem :D
Nagyon szívesen írnék referenciákat, hogy miért kéne, hogy bárki higgyen nekem, de őszintén szólva leszarom... (elnézést a vulgaritásért, majd megszokod:D) Ha azt akarnám hogy az emberek igencsak félresiklott gondolkodásában valami változás legyen, mezítelenül felrobbantanám magam egy túlfavorizált meki kellős közepén, aztán miután lekaparták a darabkáimat a falról és kisírták magukat az ismerőseim, felolvasnák a végrendeletemet miszerint 'utolsó kívánságom: Emberek ne higgyetek el minden szart, se a politikusoknak se a papoknak... stb.' és persze bekerülne a hírekbe hogy egy nyominger szétplaccsant de azé még a síron túl is meg akarja utáltatni magát pár emberrel... Csakhogy faszán szeretem az életemet és nem valami radikális kis faszként akarom bevégezni... Szóval aki olvassa az olvassa aki nem nem...
Utóirat: Kommentekbe véleményeket, vitaindítókat, kérdéseket szívesen fogadnék...
